IGNÁCZ MAGDOLNA GALÉRIÁJA / SAJTÓ-MÉDIA



Az Unió Galériában

Szemlélődés egy tárlaton

Dr. Ignáci Magdolna neve nem ismeretlen lapunk rendszeres olvasói előtt. Legutóbb idei májusi lapszámunkban találkozhattak vele, amelyben azt a dupla DVD-lemezét ismertettük, amelyet „Vadászatok Dámországban” címmel alkotott és adott közre, s amelyen a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. két kiemelkedő vadászterületén, Pusztavacsora és Apavárán folytatott vadgazdálkodást mutat a be a természetfilmezés művészetének eszközeivel.

Most egy másik arculatát mutathatjuk meg ismét saját alkotásainak tükrében és ez: a festőművészet. Mégpedig annak a tárlatnak az alapján, amelyet Budapesten, a VII. ker. erzsébetvárosi Unió Galériában rendeztek képeiből.
__________

Csőre töltött ecset

Barátai, ismerősei azt eddig is tudták róla, hogy időről időre nem csak a kamerát és a puskát ragadja meg, hanem az ecsetet is és fest szép képeket. Ebből következett, hogy elsősorban mint természet- és vadászfestőt tartották számon. Mostani kiállítása alapján azonban meglepetéssel fedeztük fel, hogy ennél bizony jóval többről van szó. Az erdőn, mezőn, vizén, vadon élő állatokon túlmenően vásznain számos épület és különféle témájú csendélet is feltűnt, azután tájképek, parkok stb. és az ember is, ámbár ez utóbbi ritkábban.
__________

Művészeti szakértők állítják, hogy a festészet lényegét a színek jelentik, kimeríthetetlen sokaságú árnyalataikkal. Színek jelenítik meg azután a tartalmat, a hangulatot és egyáltalán mindent, amit egy kép tartalmaz, amelyen keresztül hatást gyakorol az ember érzés- és gondolatvilágára. A forma olykor másodlagos, szinte nincs is, mint például a nonfiguratív festészet egyes ágaiban.

A festő a színekkel hozza létre a kétdimenziójú alapon a harmadikat: a teret. S még valami nagyon fontosat: a fényt!
__________

Ha Ignáci Magda festői stílusát röviden óhajtanánk meghatározni, sajátosságának mibenlétét jellemezni, akkor talán leginkább az un. planaire, a fénnyel- színnel-levegővel teli, tág szabad térséget vászonra vivő stílushoz közel állónak minősíthetjük, aminek Magyarországon a nagybányai festőiskola volt a klasszikus képviselője. Így jellemezte őt a tárlat megnyitása alkalmával szakmai méltatója, dr. Halók László író is. (A galériavezető-házigazda Putnoki A. Dávid alkotóművész pedig úgy, mint aki szerelmese a természetnek és rabja a festészetnek.)
__________

Fények és ecsetvonások

A fény Ignáci Magda minden képén jelen van; úgy is mondhatnánk, hogy a fénylő levegő, mert maga a fény örök forrása, a Nap, a napsugár közvetlenül csak igen ritkán. Némelyik képe szinte belülről világít. Ezt a hatást fokozza az is, hogy színei élénkek, olykor tüzesek, de sohasem harsányak. Mesterien bánik a fény és az árnyék ellentétében rejlő lehetőségekkel is, a térbeliség megteremtésének ezzel a művészi módszerével. Technikájára a hosszú ecsetvonások a jellemzők, de ez nem jelenti például tájképei esetében a kép elnagyoltságát, mert ezek mélységben is kidolgozottak.
__________

A képek mérete nem nagy, zömük 30×40, 40×60 cm körüli. Anyaguk vászon, kasírozott vászon vagy farostlemez, többségük olajjal, esetleg olajtemperával festve. Akril, akvarellgrafit elvétve fordult elő. Az esztétikai értékítéletet jelentősen befolyásoló képkeretek – szerencsére – elég változatosak, de ezen a téren még vannak variálási tartalékok, éppúgy, mint a címadásban.
__________

Erdei vadak

Amiért ennek a kiállításnak az ismertetése lapunkba került, annak oka természetesen az, hogy dr. Ignácz Magdolna természet- és vadászfestőnek indult. S bár művészete – szerencsére – tematikailag kiszélesedett, de indulásának jellemvonásait – (ugyancsak szerencsére) még megőrizte. Vadat ábrázoló képei dinamikusak, még azok is, amelyek te-májuknál fogva statikusan hathatnának, például a téli erdőben a néző irányába figyelő muflonok. A havas erdőben párharcukat vívó fajdkakasok, vagy a kenyai síkságon ügető, halványbarna opálos porfelhőt felverő elefántbika, mint aprólékos, finom munkával kidolgozott képek, feledhetetlenek.
__________

Dokumentáló festészet

A festőnő már korábban mintegy sajátos szakmai, vagy ha úgy tetszik, művészi küldetést vállalt magára, amikor elhatározta, hogy neves, patinás, történelmi múltú vadászházainkat festményen örökíti meg. Ezekből egyik-másik a tárlaton is megjelent, például a sikárosi, a pusztavacsi. S hogy mily éber, nyitott szemmel figyeli a világot, jellemzi az is, hogy máris megjelent vásznain napjaink drámája: a pusztító kolontári vösiszap-lavina is. (Mementó című képének eladási árát a bajbajutottak megsegítésére ajánlotta fel a művésznő.)
__________

A meglepően gazdag, nagy példányszámú, 57 festményt tartalmazó „teríték” november 29-ig volt megtekinthető az Unió Galériában. Az érdeklődők azonban dr. Ignácz Magdolnát a 06-20-462-3867 telefonszámon ezután is elérhetik.

K. P.

(Erdészeti és faipari híradó, 2010. december)


A hangjukkal segítettek

Összesen 180 ezer forinttal támogathatja a vörösiszap-áradat utáni újjáépítést Devecserben a nagykanizsai Tüttő János Nótaklub, miuán szombati önálló estjüket és az azt követő fővárosi nótabált óriási érdeklődés kísérte.

Az önálló est (mely repertoárja ezúttal a fennállásának 10. évfordulóját ünnepelő nótaklub legkedvesebb dalaiból állt össze) bevételéből összesen 80. ezer forintot kiülönítettek el a karitatív célra. Ezenkívül dr. Ignácz Magdolna fővárosi festőművész is felajánlotta egyik festményét (a művésznő kifejezetten erre az alkalomra készítette a Mementót Kendlimajorban), melyre az önáló estet követően, az első alkalommal megrendezett városi nótabálon lehett licitálni. A licit végén a kép 69.500 forintért kelt el, az összeget Horváth Tibor vállalkozó százezerre egészítette ki.
...

(forrás: www.zalaihirlap.hu/vöröriszap_katasztrofa/20101108)

Memento
Mementó






Diavetítő
Diavetítő
Naptár